Hagyománytisztelet és úttörő fejlesztések a Ménesbirtok iskolájában
BEOL Az elveszített első világháború végén, 1918 őszén indult el a menekültáradat Magyarország felé, és egészen 1924-ig folytatódott. A trianoni árvák egy része rokonoknál húzódott meg, de vagy 1500 család évekig vakvágányon veszteglő vagonokban élt. A Mezőhegyesre kerülő árvák szerencsések voltak. Hét-nyolc éves koruktól az állami ménesintézetben fenntartott hadiárva lovászképző tanfolyam keretein belül a ló szeretetére, harci készségekre nevelték őket. Két rend ruhájuk volt ünnepnapokra és munkanapokra, többségük felnőttként „nagyhuszárrá” vált, és fakard helyett igazi kardot vett a kezébe. Tarkó Gábor igazgató úr köszöntőjében a lovas ballagás hagyományairól beszélt a 2023. május 6-án, a Jung József téren megtartott ballagási ünnepségen. „Az első magyar lovas zenekar ezekből a kiskatonákból alakult meg Mezőhegyesen. A gyerekek polgári iskoláztatásuk mellett fúvóshangszereken tanultak meg játszani. A huszonhat fiúból álló lovasított zenekar első bemutatóját 1927 januárjában tartotta a ménesintézet igazgatója, Hajnyi Arthur ezredes és a ménesintézet főtisztviselői előtt. Ispido, a díszszerszámos csacsi húzta a zenekar nagydobját. A gyerekek nagy sikert arattak, s a következő évtizedekben a helyi ünnepségek állandó szereplői voltak. A legújabbkori lovas képzés a kiskatonákkal kezdődött el Mezőhegyesen, ezért 2016 óta élő hagyományunkkal, a lovas ballagással tisztelgünk emlékük előtt.”