Fejér évfordulós emlékei
FEOL Gyermeki őszinteségAz 1964. április 22-én a Fejér Megyei Hírlap hasábjain megjelent kis rövid történet is azt mutatja, hogy a gyerekek ártatlan őszintesége időnként keserédes tud lenni a felnőttek számára: „Julikáékhoz vendég érkezett, a szépségére, ápoltságára ma is büszke nagynéni. Most is ott ül a tükör előtt, aranysárga festett haját tupírozza. Majd pici üveget vesz elő, gondosan ujjára csöppent belőle valamit és gyakorlott mozdulattal kenegeti a szemét. Julika el nem mozdulna a szép Ili néni mellől. Minden mozdulatát figyelemmel kíséri. A néninek tetszik ez a néma csodálat. Mindegy az férfi vagy nő, öreg vagy fiatal, csak valaki gyönyörködjön benne. — Mi van abban a kisüvegben? — kíváncsiskodik Julika. — Szemráncolaj — adja a készséges felvilágosítást a néni., — Attól van annyi ránc a szemed körül? — folytatja a társalgást a kislány. A néni kicsit bosszúsan elmosolyodik, de tovább végzi a szépítő műveletet. Rúzsozza a száját, merész vonalú szemöldököt húz, szempilláit festi, göndöríti. Majd a nagy mű után megpihenve elégedetten gyönyörködik saját tükörképében. — Mért festetted ki magad? — próbálja összegezni a dolgot Julika. — Azért, hogy szép legyek. A kislányt láthatólag nem elégíti ki a válasz, mert rövid töprengés után megkérdezi: — És mikor leszel szép...?”